A Børgefjell Nemzeti Park – avagy a mi kis Børgefjellünk névadója

A Børgefjell Nemzeti Park Norvégiában, az északi Nordland és Nord-Trøndelag megye határán, 270 és 1699 méter közötti tengerszint feletti magasságon fekszik. 1963-ban alapították, majd 1973-ban és 2003-ban kibővítették. Geológiailag a Skandináv-hegység azon részéhez tartozik, amely még a prekambriumban, mintegy 1700 millió évvel ezelőtt keletkezett, és anyaga főleg gránit és gneisz, ami elhagyatott érzetet ad a tájnak.

A terület nagyon változatos – a nyugati részén magas hegylánc húzódik, a park legmagasabb csúcsával, a Kvigtindennel (1699 méter). Keleten egy alacsonyabb, túlnyomórészt kopár fjell található, sok morénával. A két hegyvonulat közötti laposabb területen sok tó és patak  és vízesés van, ami rengeteg madár élőhelye, nagyon gazdag itt a növényzet. A legnagyobb tavak a Simskardvatnet és az Orrevatnet.

Itt erednek olyan neves folyók, mint a Jengelvassdraget, Vefsna és a Namsen, nem véletlenül ez a terület a pisztránghorgászat paradicsoma.

Az erdőhatár itt már 5-600 méter magasan van, erről is meséltem az előző részekben, hogy nálunk ez teljesen más… Ez alatt nyír- és erdeifenyő-erdők helyezkednek el.

Aki szeretne a parkban körülnézni, minimum 3-4 napot érdemes rászánnia. Arra számítani kell, hogy az időjárás (amúgy ez általában jellemző egész Norvégiára) nagyon gyorsan változik, így minden eshetőségre készüljünk fel, ha ide látogatnánk. Nyugaton és délen sok a csapadék, a telek nagyon hosszúak és igazán hidegek. A hó általában októberben esik le először, és a magasabb területeken el sem olvad egész évben.

Børgefjellben egyedül lehetsz a természettel, hosszú órákig mászkálhatsz úgy, hogy nem találkozol senkivel sem (ez a nekem való vidék, kétségtelen!) sok a jelöletlen út és csak néhány kabin van, amiben meg lehet szállni, mivel 1937-ben a norvég turisztikai egyesület úgy döntött, hogy a területet a maga vad formájában, kabinok nélkül kell megőrizni.
(Megnéztem kíváncsiságból, egy kabin/hytte egy éjszakára egy főnek olyan 65 000 Forint körül van…. cserébe igazán hangulatos!) Érdemes a látogatás előtt érdeklődni, hogy mely területeken tiltott esetleg az adott időszakban a túrázás. Jávorszarvasokkal is találkozhatunk, akiknek a vadászata tilos.

A park nevezetessége a sarki róka, ami itt jelentős számban fordul elő, a leggyakoribb ragadozó pedig a rozsomák. Sok védett faj otthona,  felbukkan időnként az eurázsiai hiúz és a barna medve is. A kisebb emlős állatok főleg a vörös róka, menyét, nyuszt és a hermelin, míg mélyebb, vízben gazdag területeken sok madár él. A leggyakoribbak a ragadozók közül a gatyás ölyv, valamint a bagolyalakúak, a vízimadarak közül pedig a récefélék és a lilealakúak.

A nemzeti park keleti, nyugati és déli területeit nyáron rénszarvas legeltetésre használják évszázadok óta míg az északiakat egész évben. A számi nép majd ötszáz éves jelenlétét ma sok kulturális emlék őrzi. A következő írásban a számikról írok, hihetetlen érdekes az életük, a kultúrájuk, a történetük…  A nemzeti park neve (Børgefjell nasjonalpark – norvégul,  és Byrkije vaarjelimmiedajve dél számi nyelven) két részből áll, az első egy régi norvég szóból ered, ami erődöt jelent – talán azért, mert a Számiknak pont alkalmas volt a terület adottsága arra, hogy megvédjék a határt a Svédektől. A fjell-t pedig már tudjátok – hegyet jelent. Úgy ejtjük, hogy Börgefjell (csak a kiejtés dallama más, mint a magyaré…).

Ennyit a parkról, szerintem csodás, menjetek és nézzétek meg!

A mi kis fehér tappancsos kis Børgefjellünk pedig csodás kis fickó. Mindenben az első – pedig a legkisebb a három apróság között. De ő a legvagányabb egyben legkedvesebb kis tappancsos, akit valaha láttam. Hihetetlen, hogy soha nem ijedt meg a nála ötször nagyobb kis norvég erdeiktől, alig tudott menni, de máris bandázni akart velük.

Két napja már vidáman falatozik és fürgén szaladgál mindenfelé, majd ha elfáradt, akkor visszabújik a megszokott box-ba a mamához meg a tesókhoz. Nagyon nyitott, kedves, és csupa báj, mindenki arcára mosolyt csal. Azt hiszem sikerült ehhez a kis norvég erdei macskához méltó nevet találni.

Ezennel végig is értünk a Norwegian Nature elnevezésű alom három kiscicáján – remélem élveztétek ezt a kis norvég kitekintést.

Csodás tavaszi napokat Nektek,

Virág