Joanna mesél:
Sziasztok!
Joanna <3
Itt az idő, hogy bemutatkozzam- legalábbis a gazdi ezt mondta. Mert hogy maradok. Ezt meg nem értem – hát persze, hogy maradok, hol a jó égbe’ lennék, ha nem itt? Itt a mamám, itt a papám és itt van Horten is meg Moss, akikkel játszani szoktam. A többiek – no ők eltűntek. Sorra jöttek hozzánk kedves nénik meg bácsik és hoztak nekünk mindenféle finomságot, beszélgettek a gazdival, játszottak velünk – igazán.. de tényleg egy rossz szót nem szólhatok, csak aztán végül berakták a tesóimat egy olyan dobozba, amiben engem a gazdi a doktornénihez szokott vinni – akit imádok, és elmentek. És nem jöttek vissza. Ti értitek? Én nem. Meg kell kérdeznem a gazdit, de nem aggódom, mert van itt két pajtásom, akikkel nagyon jó együtt játszani és mindenféle mókás kis dolgot kieszelni. Különben meg hogy kell bemutatkozni? Én ezt nem tudom. Még azt sem tudom pontosan, hogy hogyan is hívnak, mert néha ezt hallom: Joey…. kiscicááááám! Vagy ezt – Johi, nem vagy éhes? (de.. mindig az vagyok) Utána meg ezt: Joy, hát te übercuki vagy! (Ezt tudom.) És volt már ilyen: Joanna, a jó ég áldjon meg mi a fészkes fenét keresel te ott fent?
Szóval akkor válasszatok, mert láthatóan ezek a kétlábúak még nem tudtak. De mindegy, szóval ez vagyok én és nem tudom mit mondhatnék magamról, de a legjobban ezeket szeretem csinálni:
- enni – főleg husit
- a gazdi köntösének kötőjét rágni (egyszer el is csentem)
- a gazdik lába körül sündörögni (gyakorolják, hogyan ne essenek bennem orra)
- a hóban rohangálni
- játszani-játszani és játszani
- az asztal közepére feküdni mikor enni akarnak
- a mamámmal lenni
- beszélgetni a gazdival és mellé telepedni ha olvasgat
- lépcsőn rohangálni fel és le
Joanna 8 hetes
Arra már nem nagyon emlékszem, hogy milyen volt mégkisebbnek lenni, csak azt tudom, hogy olyan sok jó dolog van és csak kevés rossz. Azt mondta a gazdi, hogy időnként mesélni fogok nektek magamról, mint most, ha Ti is szeretnétek. Most viszont mennem kell, mert látom, hogy a többiek ébredeznek és ha ügyesek vagyunk, hárman biztosan rávesszük a gazdit egy kis játékra!
Menjetek Ti is játszani!
Jo.. Joh…Joe… Joa… áááá, szóval: Én
Az érem másik oldala, avagy Virág mesél:
Kedves Olvasóink!
Ígértem Nektek, hogy nyomon követhetitek, hogy is lesz egy kis norvég erdei cicából végül tenyészcica.
Joanna Anderson 1 napos
Joanna Anderson 2018.10.06-án 18.58-kor született, Rosita és Jaime kiscicája, harmadikként Natalie és David után. Az Igazából szerelem c. film kis sztárja után kapta a nevét, és 116 grammot nyomott akkor. Átlagos súly, nem sok, nem kevés – egy ötös alomban tökéletes. Egy hetesen 212, egy hónaposan 1350 gramm volt, egy hete pedig 2700 gramm körül – lassan négy hónapos lesz. Az első pillanatban látszott, hogy különleges színű, masszív cica lesz. Valójában nekem nagy kedvencem volt, de rajtam kívül a családból senki sem figyelt fel rá nagyon – ami nem csoda, hiszen éppen 4 alom volt körülöttünk a legváltozatosabb méretekben és színekben.
Nagyon szeretem a norvég erdei macskák változatos színeit, de legközelebb a vadas színek állnak hozzám. Régóta vágytam egy fekete tortie színű cicára, de nem gondoltam rá, hogy cicát tartsak meg – inkább a vételen gondolkoztam. Joanna viszont mind típusra, mind színre olyan, ami nekem tetszik, és úgy gondoltam legyen inkább saját tenyésztésű a tortie cicnánk.
Egy hónapos Johi <3
A probléma a kandúr kérdéssel van, hiszen Jaime az apukája, Masek pedig a nagypapája, tehát ha elég idős lesz hozzá fedezőkandúrt kell keresnünk számára – vagy venni egyet. Mindkettő szép és izgalmas feladat – de nem sürgető, hiszen Johi még kicsi.
Egyelőre éli a négy hónaposok gondtalan életét. Nagyon szeret mindenkit, de azt figyeltem meg, hogy különösen szereti Szabit. Hát jó, elfogadom – néha ilyen is van. 😀 Nem lehet mind az én macskám. Joanna nagyanyja Hayley aki szintén Szabival van a legnagyobb barátságban/szerelemben – úgy látszik ez családi hagyomány. Érdekes amúgy együtt látni a három generációt – Hayley, a lánya Rosita és az unokája Joanna. Nagyon sok dologban hasonítalak és sok dologban különböznek.
Ilyenek voltak kicsinek:
Joanna 6 hetes
Rosita – Joanna anyukája
Hayley öt és fél hetes. (Fotó: Héger Kriszta)
Joannának egyelőre borostyán színű szeme van, Hayley-é is az volt kb. két évig, akkor váltott zöldre, és
Rosita – a zöldszemű, Johi anyukája
Rosi szeme is zöld. Nagyon szeretem a zöld szemszínt a norvég erdei cicáknál, de ha borostyán marad, az sem baj. Jogos a kérdés, hogy mi is a teendőnk most Joannával? Tulajdonképpen semmi – de a valóságban meg egy csomó minden. Johi, ha dokihoz megyünk jön velünk, és ha máshova megyünk, akkor is sokszor jön majd velünk, csak azért, hogy szokja a jövés-menést, a zajokat, történéseket. Gyakorolja a fésülködést – egyelőre nagyon cukin segít, mindent elvesz és megrág. 😀 Gyakorolja a show tartást, viselkedést – majd erről legközelebb készítek nektek képeket, vagy videót. Még nagyon az elején tartunk, de látom, hogy nem lesz olyan egyszerű, hiszen a tortie színű cicák mindig különleges egyéniségek és határozott véleményük van a dolgok történéseiről vagy nem történéseiről. Magyarul próbáljuk együttműködésre bírni Joannát – több-kevesebb sikerrel. 😀 Lassan a másik két kicsi is költözik, és akkor a nagyok mellett csak vele fogunk foglalkozni.
Nicsak! Johi középen egyből a születése után <3
Reméljünk Ti is örültök ennek a kis cukiságnak, mert amúgy annyira de annyira ééééééééééédes!!!! <3
Johi beszámolója legközelebb két hét múlva jelentkezik. 🙂 De persze addig még találkozunk, ha másként nem, ezen az oldalon.
Vidám téli-tavaszi napokat Nektek!
Virág és Joanna