Kedves Olvasóm! Holnap lesz napra pontosan két hónapja, hogy végleg eljöttünk Nagykovácsiból*, fogtuk a norvég erdeik apraját és nagyját, és elköltöztünk az ország legnyugatibb pontjára. Milyen volt? Borzalmasan nehéz. Valójában, ha visszagondolok arra a néhány hétre, nem is értem, hogy éltük túl az egészet. Annyira feszített volt a tempó és annyira kilátástalanul sok a feladat… . . .